Tizedik fejezet

Sziasztok! Valami gáz van a szövegszerkesztővel a bloggerben, úgyhogy csak ilyen snassz módon tudom berakni a következő fejezetet... :/ Wanda


"...
Tizedik fejezet
A csók
Caleb


Egész éjszaka néztem ahogy szendergett. Amikor felébredt, egymásra néztünk és üdvözöltük egymást egy mosollyal. Fölkelt odament a gardróbajtóhoz és elővett két blúzt. Az egyik, függőlegesen csíkozott, mélyen kivágott, királykék, rövid ujjú, széleinél csipkés blúz volt, a derekát egy fekete selyem szalaggal kötötték át. Őrjítően szexin nézhetett ki benne. A másik, rózsaszínű és ejtett vállú rövid ujjú volt, az ujjánál ez is csipkés volt felül középen egy helyes kis rózsaszín masni virított.
- Szerinted melyiket? - érdeklődte.
- A kéket. - válaszoltam. - Az illik a szemedhez.
Erre elpirult. Nagyon aranyos volt, ahogy az arca megtelt vérrel és a szíve hevesebben vert.
Aztán kiment a fürdőszobába. Vitte magával a kék felsőt és egy fekete hosszúnadrágot.
Mikor visszaért, a nyálam majd elcsordult. Iszonyúan jól állt rajta a blúz és a fekete csőnadrág. A lábára egy fekete-fehér convers cipőt vett. A haját magasra, lófarokba tűzte. A szemét szemceruzával halványan kihúzta.
- Hű…Gyönyörű vagy Trac! - mondtam elismerően. - Figyelj! Én is hazaugrom átöltözni. Negyed óra és itt vagyok érted. Beviszlek a suliba.
- Köszi! - válaszolta, ismét vörös orcával. - Oké. Várlak.
Hátat fordítottam, hogy elinduljak az erkély felé, de valami visszatartott. Valami nem engedett. Olyan érzés volt, mintha elfelejtettem volna valamit. Visszafordultam és odamentem Tracy-hez. A szemébe néztem és egyre közelebb hajoltam hozzá. Egészen addig míg az ajkunk össze nem ért. Gyengéden megcsókoltam, miközben lágyan az arcát érintette a kezem. Ő is viszonozta a csókot, ám az Ő válasza sokkal szenvedélyesebb volt. Kedvetlenül szakítottam meg ezt a hosszú pillanatot és vámpír gyorsasággal tűntem el az erkélyen túl.
..."